Hogyan kapják színüket a gyémántok? És mi olyan különleges a rózsaszín gyémántban? A gyémántok háromszög alakú piramisokba rendezett szénatomokból állnak. A tiszta gyémántok átlátszóak és színtelenek. Nagyon ritkák, ezért nagyon értékesek.
A gyémánt színe- besorolás
Ha színről van szó, a legtöbb gyémánt színtelennek tűnik. Azonban az éleslátású személy a kémiai szennyeződések által okozott minimális árnyalatokat is meg tudja különböztetni. ezek az árnyalatok nagy mértékben befolyásolhatják a gyémánt értékét. Minél kevésbé látható a szín (minél színtelenebb), annál értékesebb a drágakő. A gyémántokat egy D-től Z-ig terjedő skálán osztályozzák, ahol a D a legmagasabb besorolás, ami a teljesen színtelen gyémánttal egyenlő.
Az úgynevezett „ színes gyémántok (fancy-coloured diamonds) azok, amelyek a normál színbesorolási skálán (D-től Z-ig) kívül esnek, és jellegzetes, meghatározó színűek. Gyakorlatilag minden színben létezik gyémánt, a pirostól, rózsaszíntől, lilától, lilától, kéktől, zöldtől, sárgától, narancstól a barnáig.
A gyémánt színének intenzitása gyakran ritkaságára utal, így igen nagyra értékelt drágakő. A fekete, szürke és fehér gyémánt (nem tévesztendő össze a színtelen gyémántokkal) szintén színes gyémántnak számít.
A Golconda gyémántok
Az átlátszóság, tisztaság és szín legmagasabb színvonalú gyémántjainak leghíresebb történelmi forrása a Golconda bányák voltak. Ezek az indiai lelőhelyek végül kimerültek évszázadokkal ezelőtt, és az ebből származó drágakövek az értékes drágakövek közé tartoznak, amelyekkel ma ritkán találkozunk a kereskedelemben. A Golconda gyémánt kifejezést manapság egyesek az értékesebb IIa típusú gyémántok minőségi leírásaként használják.
A híres „Golconda” elnevezéshez mindig a IIa típusú gyémántok kapcsolódnak, amelyek a színtelen gyémántok közül a legértékesebbek, mivel szinte nincsenek szennyeződéseik, míg az I. típusú gyémántoknál általában van némi nitrogén a kristályszerkezetben.
Gyémánt színe – kialakulás
A legtöbb természetes színű gyémánt akkor jön létre, amikor a nyomelemek kölcsönhatásba lépnek a szénatomokkal a gyémánt létrehozása során. A kémiai elemek, például a nitrogén, a kén és a bór jelenléte a gyémántokat sárga, zöld és kék árnyalatúvá teheti.
A rózsaszín gyémánt azonban más történet. A rózsaszín gyémántokban soha nem találtak nyomelemeket. Ehelyett a színt a gyémánt kristályrácsának torzulása okozza, amelyet intenzív hő és minden irányból érkező nagy nyomás hoz létre, miután a kő kialakult a földben.
Ez a torzulás sok szénatomot kiszorít normál helyzetéből, és megváltoztatja a gyémánt által visszavert fény minőségét. A molekuláknak ez a különleges konfigurációja teszi lehetővé, hogy a követ rózsaszínűnek tekintsük.
Többféle elmélet is él a rózsaszín gyémántok kialakulása kapcsán.
Bár a rózsaszín gyémántok világszerte megtalálhatók, az Argyle-bányából származó rózsaszín gyémántok állítólag a legfinomabb intenzív rózsaszínűek (színtelítettség).
Ennek az az oka, hogy az Argyle rózsaszínek sűrűn tömörített szemcsézettségű síkokkal rendelkeznek, amelyek rózsaszín színűek (ikerrétegezés). Ezzel szemben a nem Argyle-rózsaszínek kevés és elmosódott rózsaszínű szemcsézettséggel rendelkeznek, ezért általában világosabb színűek. Az Argyle-kövek rózsaszín szemcsézettsége néha szabad szemmel is látható.